Teljesen kibukva...megnyugvás reményében feljöttem MSNre... de azért kiírtam hogy mennyire rosszul vagyok.

Ő azonnal rám ír, hogy megtudja, hogy mi a baj és próbáljon segíteni. Annyira aranyos, látszik, hogy téll szeretne segíteni. Elmesélem neki, hogy mik történtek. Persze csak név nélkül, nehogy megsejtse, hogy talán ő az... Istenem annyira megértő...

Beszélgetünk tovább, próbál felvidítani... szerinte beszéljek a sráccal... istenem ha tudná, hogy Ő az a srác... lelkesen magyarázza, hogy lehet, hogy csak félre értettem valamit... jó is lenne...

Annyira jó vele beszélgetni....annyira megért.... Már ott vagyok,hogy elmondom neki... Egyre több infót adok meg a "másik srácról". Már tudja, hogy az ő osztályába jár... egyre jobban sejti... Mondtam neki, hogy egyik bnőm mondta, hogy neki mondta a srác, hogy most nem akar kapcsolatot és hogy én csak max barátnak.... Már nagyon sejti, hiszen ő mondta barátnőmnek....

Meséli, hogy neki is van egy lány... szünetben találkoztak is meg minden... Oh ez én is lehetnék.... többet meg akarok tudni.... meséli, hogy volt nála filmezni.... oh ez csak barátnőm meg én... kérdezem, hogy ki az? azt mondja nem ismerem....

Elkezd mesélni a lányról... látszik abból, ahogy mesél, hogy télleg több mint barát... És utolsó teljes döfésnek közli, hogy nem a mi sulinkba jár...

Nem tudok mást reagálni, minthogy elgondolkozom... és végül csak annyit írok... "ha most írnék vmit akkor nem tudnál rá válaszolnál csak lesnél nekem pedig utána öngyilkosnak kellene lennem"

Feladom....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.