Nem is olyan rég még az általános boldogságról akartam írni, mert akkor még úgy éreztem magam. És kb. fél óra alatt minden megváltozott és egyre rosszabb lesz...

Ennyire még sose volt rossz.

Csak egy egyszerű utalással kezdődött az egész. Talán még itt abba kellett volna hagyni, de  belejöttünk a témába. :/ Aztán az utalás átment egy oan közlésbe kb, hogy bocsi de nem... Nem is vettem nagyon a szívemre, de ahogy telt az idő egyre rosszabb lett.

Első átbőgött éjszaka... Nem vagyok egy sírós fajta, de most valahogy csak potyogtak a könnyeim, egyzserűen nem bírtam abbahagyni. Mikor végre sikerült elaludni azt álmodtam egyfolytában, ahogy velem szemben áll és azt ismételgeti hogy "1-ik fél kimondja azt hogy: maradjunk csak barátok... ez az a mondat amivel bárki szívét össze lehet törni..."

Reggel kicsit zaklatottan keltem fel, de örültem, hogy legalább már nem sírok. De amint belenéztem a tükörbe a sírás jött rám... A szemem az éjszakai bőgés után feldagadt és kicsit nagyon hülyén néztem ki.... Na da a smink segített... szerencsére :)

Mivel nem volt 1-2órám, így volt időm gondolkodni... nem sokra jutottam:/ 3.óra tesi volt. Átöltöztem és kimentem az öltözőböl és pont ő jött szembe velem:/ Tök jó... kérdezte, hogy hogy vagyok én pedig válaszoltam, hogy fáradtan, alig aludtam az este... mire mondta, hogy látszik rajtam. Miért nem aludtam? (most komolyan erre nem mondhattam, hogy miattad, így inkább kivágtam magam valami olcsó kifogással)

Egyre rosszabb... már mindenki látja rajtam, hogy van valami baj és ez még csak az első nap :/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.